Meglepetés!

Mai interjúnkkal biztos mindenkinek örömet szerzünk.
Akiről olvashattok, a HA nagyasszonya, a fórum motorja, a sport hercegnője, a pacsirta hangú
Csilla!

HA: Mondanál néhány szót magadról, kérlek?

Csilla: Csilla vagyok, a békesség miatt maradjunk csak ennyiben. 2011-ben diplomáztam Dunaújvárosban kommunikáció - és médiatudomány szakon, üzleti kommunikáció szakirányon. Kiegészítve a képzést még a webprogramozói valamint az általános rendszergazda és mérnökasszisztensi szakot is megszereztem. Az ország legnagyobb "cégénél" a KLIK-nél vagyok alkalmazásban. 
Két iskolában látom el a rendszergazdai feladatokat, ha kell órát tartok, kirándulok, "sulibulit" szervezek - mindent amit egy iskolában kell. Szeretek olvasni, ez számomra olyan, mint másnak a lélegzés. 
A helyi vegyes kórusban is énekelek. A Thor iránti rajongásom semmit sem változott.


HA: Ezt még felsorolni is sok, nemhogy végig csinálni...Te aztán nem aprózod.
Aludni is szoktál, vagy a te napjaid 32 órát tesznek ki?

Csilla: Persze, az iskolában. Csak a KLIK-nél meg ne tudják! Viccet félre! Anyukám szerint gyerekként nagyon jó alvó voltam. Úgy tűnik, hogy akkor egy életre kialudtam magamat, mert manapság napi 5 óránál többet nem nagyon tudok.


HA: Hogy jön össze az éneklés a focival, nem éppen rokon sportágak?

Csilla: Drága nagymamám volt kimondottan nagyon jó hangú... én csak remélni tudom, hogy tehetségéből örököltem valamit. Kicsi koromtól ő nagyon sokat énekelt nekem, az énekek "rám ragadtak", no meg azért hangom is van így adott volt, hogy a családi hagyományt követve én is énekkaros leszek. Azért "dúdolgatva" az edzés is gyorsabban és jobb hangulatban telik. :) Az sem utolsó szempont, hogy mindkét helyen jó tüdőre és jó állóképességre van szükség. Amíg a kettőt össze tudom hangolni miért ne tegyem?


HA: A HA-val hogyan ismerkedtél meg?

Csilla: A HA-val Ádám haverom ismertetett meg. Ő egy igazi sportfan, nagy Dunaferr szurker.


HA: Te sem ma kezdted a játékot, lassan egy évtizede, belegondolni is szörnyű. Mi az, ami a mai napig rávesz arra hogy megnézd a csapatodat, és foglalkozz vele?

Csilla: Mert érdekel a csapatom sorsa. Bár azt meg kell hagyni, hogy néha nagyon fel tudnak idegesíteni.
Sima kötelező meccsen kikapnak, megsérülnek stb. A Stadionomon is mindig akad valami amit tudok "pofozgatni". Ráadásul a játékosaim még most is képesek meglepni. Egyszerűen hihetetlen, hogy van amikor egy gyengébb képességű játékos simán lenyomja a "sztáromat". A másik napi bejelentkezés oka a fórum, egész jó kis csapat jött össze ott is.


HA: Megnyugodtam, ezzel nem csak én vagyok így.
Tudom, hogy Te neveled a játékosaidat, és régebben nem vásároltál. sikerült is megjárnod a II. ligát a srácaiddal. Mikorra tervezed a következő nagy generáció kifutását?

Csilla: A feljutás tervben van most is. Szigorítottam a minőségen és sikerült jó fiúkat kukáznom. Vagy lehet, hoy csak jól dolgoznak a JE-ben. Érdekesség vagy sors kegyetlen tréfája volt, hogy pont a leggyengébb csapatommal sikerült feljutnom Liga II.-be. A bivalyerőssel meg csak vergődés volt. A mostani csapatommal talán jövőre sikerül valami jó eredményt elérnem, amit Liga III. jelentene.... aztán onnan csak felfelé a cél. Dolgozok az ügyön!


HA: Csiripelték a verebek hogy a sport nem áll tőled távol. Csak nem jégkorongozol?

Csilla: A jégkorong Reva sportja, én csak szurkoló vagyok. Amúgy nagyon imádom ezt a sportot. Néha terem hokizok és az sem tántorított el, hogy gyerekként olyan ütést kaptam a bottal, hogy felrepedt az állam. Dunaújvárosban versenyszerűen futballoztam. Miután hazajöttem a foci már csak hobbi maradt, amolyan lötyögés szinten. Ez azonban változik, mert elkezdtem  az intenzív edzéseket - egy új csapat hívására. Ha minden rendben lesz szeptembertől irány újra a versenysport. Elképesztő dolog, de focis létemre utálok futni. Inkább lépcsőzök. Szerintem a Duna parton senki sem lépcsőzött nálam többet...


HA: Hm, ez is ismerős,  nekem a megboldogult Űllői úti betonlépcsőkhöz volt szerencsém a kelleténél gyakrabban, be is krepált a térdem egy időre annak idején.
Ha már foci, mi a véleményed a mai magyar "labdarúgásról"? Persze csak ha az állásod nem kerül veszélybe...

Csilla: Bocsánat miről? :) A magyar focira a KLIK sem találna szavakat... Ami itt foci gyanánt megy arra nagyon fölösleges pénzt áldozni. Számos olyan eredményes sportág van, ahol ezerszer jobban megérdemelnék a támogatást. U11-es csapatokat szoktam edzeni, ha kell mozgok le és fel is. A kicsik szemében még ott van a tűz, ami űzi, hajtja őket edzésről - edzésre, meccsről - meccsre. Ahogy idősödnek ez a tűz egyre jobban halványul míg végül kialszik. Nagyon kevés gyereknél marad a hamuban parázs. Amíg az alapoknál nincs rend, addig földszinten sem várhatjuk el, hogy az legyen. Meg kell nézni mi volt az, ami az Aranycsapatnak ment - aztán újra fel kell építeni magunkat. Balázs révén van rálátásom az elit focis edzésére, volt párom mellett láttam a kézilabdásokét, egy-két hokis alapozást is megtekintettem, a Dunán láttam kajak, kenu etapot és még ott van legjobb barátnőmék vízilabdás tréningje. A focihoz viszonyítva ők azért jóval keményebb munkát végeznek...


HA: Szívemből szóltál, és még néhány millió honfitársunkéból. Érdekes hogy ezt mindenki átlátja, akinek nincs beleszólása...
Még egy klasszikus a végére, ha most kezdenéd, mit csinálnál másképp az eddigi tapasztalataid alapján?

Csilla: A saját nevelést nem adnám fel és mint az őrült, úgy építeném az edzőtermet. Jobban figyelnék, hogy milyen srácok kerülnek be a csapatba. Minél előbb segítséget kérnék a nálam bölcsebb emberektől.


HA: Csilla, nagyon köszönöm hogy a rendelkezésünkre álltál. Egy igazi sokoldalú sport embert ismerhettünk meg Benned, a szó legnemesebb értelmében. Mindannyiunk nevében kívánunk sok erőt és sikert a terveidhez, a pályán, a munkahelyeden, és természetesen itt a Hockey Arena-ban is!

U20 a csúcson!

Aki nem tudná, az U20 újra a világ elitben, ahol egyáltalán nem könnyű jelen lenni! 

Beszéljünk azzal, aki ezért felelőssé tehető!

HA: Tamás, nem olyan rég beszélgettünk, és azt mondtad csak egyetlen opció lehetséges. Nos, gratulálok a magam és minden HA menedzser nevében, megjátszottad, és elvitted a főnyereményt! Gyönyörű siker, megosztanád velünk az érzéseidet most is?

Kexicska: Köszönöm a gratulációt! Nagyon jól esik, hogy ennyien szurkoltatok nekem. Hosszú idő után végre megint úgy éreztem, hogy megéri ezt csinálni, mert segítenek a menedzserek. Tudom, hogy klisé, de köszönöm nekik, mert nélkülük nem sikerült volna. Hétről-hétre együtt készültünk a meccsekre és szükség volt a támogatásukra. Másodszor pedig örülök, hogy sikerült kiharcolni a feljutást, nekünk az elitben a helyünk.

HA: Miután beszélgettünk, volt egy két húzós mérkőzés, mondanál azokról is néhány szót?

Kexicska: Összességben 2 húzós meccsünk volt. Húzós alatt értem akkor a vereséget. Sajnos itt tipikusan az látszódott, hogy mennyire kis HA közösség vagyunk, hihetetlenül kevés fiatal van, akire lehet építeni. A teljes csapat 17-18 játékosa olyan, akiket bármikor bevethetünk. Ráadásul a center poszt hiányposzt  volt, így pl az utolsó mérkőzésen emiatt is gond volt (oké, nagyarányú győzelem volt, de 95-ös energiával játszott a center). Szóval a legnagyobb probléma, hogy kevés a merítési lehetőség. Ha ezen tudunk változtatni, akkor nem lesz baj. De a múlt már elmúlt, feljutottunk, úgyhogy minden rossz élmény a feledésbe merül. :)

HA: Ez a feljutás tehát kipiálva. A további terveidet megosztod velünk?

Kexicska: Persze. Egész szezonban nem titkoltam és már a fórumon is volt róla szó: köszönöm a lehetőséget, de a továbbiakban nem élek vele. Jó néhány meccset lejátszottam az U20 kapitányaként, ezzel a mostani 1. hellyel pedig úgy érzem, hogy méltó befejezés lett. Mindenképpen sok sikert kívánok az új kapitánynak és természetesen mindenben a segítségére leszek. 

HA: Sajnálattal hallom, és ezzel biztos többen is így vannak, de meg tudunk érteni. Azért a közel-távolabbi jövőben nem zártad ki teljesen hogy az U20 vagy a nagy csapat kapitánya légy megint?

Kexicska: Köszönöm, igazán jól esik. Nem zártam ki egyáltalán. Imádtam csinálni. :) Óriási élmény irányítani a válogatottat, szóval nehéz szívvel hoztam meg a döntést. De egyszerűen nem maradt rá időm és nem szeretnem elrontani más emberek örömét azzal, hogy nem tudok meccset állítani, stb. A felnőtt kapitányi poszt szóba sem jöhet amúgy, ahhoz nincs megfelelő tudásom. 250 ÜI-re korlátozódik a HA tudományom. :) 

HA: Aktuális téma, tőled is megkérdezem. A változás a meccsmotorban érinteni fogja az edzéstervedet, vagy változatlanul marad minden nálad?

Kexicska: Még nem tudom. Az újbóli vizsgaidőszak miatt nem sok időm jutott most erre, de amennyit tapasztaltam nem kell komoly (vagy lehet, hogy semmilyen) változtatás. Ettől függetlenül figyelni fogom a nemzetközi meccseket, ugyanis a Lett kapitány megnyerte a VB-t, de nem mondanám, hogy az övéké volt a legerősebb keret. A döntőben viszont 5-0-ra agyon vertek Svájcot, ami meglepő. Szóval még nem tudom biztosra mondani, hogy lesz változtatás, de nem vagyok ellene. Ami kell, az kell. :) 

HA: Nagyon köszönjük az interjút Tamás, és a kiemelkedő munkádat, még sokat fogunk beszélni erről! Sok sikert a csapatoddal erre a szezonra!

Káprázatos teljesítmény!

Ahogy ígértem, folytassuk ott ahol abbahagytuk!Nem mindennapi a siker,
amiről beszámolhatok Nektek,most következő interjú alanyunkkal.
A mostani beszélgetésünk apropója igazán lenyűgöző, figyeljétek!

HA: András!

 Mit lehet hozzátenni ahhoz, hogy az 58. szezon Kupagyőztese, illetve Bajnoka is Te vagy!

Gratulálok!!! Milyen érzés a csúcson üldögélni, azon kívül hogy magányos vagy? 

reppinho: Mindenekelőtt köszönöm a gratulációt. Azt hiszem ebben a játékban ennél szebbet nem is olvashat az ember, mint hogy egy adott idény bajnoka és kupagyőztese lett. A két sorozatot külön-külön sem egyszerű begyűjteni, de hogy úgy tudja beosztania a csapat energiáit,hogy azzal mindkettő meglegyen, az csodálatos dolog.

Ám ez a helyzet sem kényelmesít el, nem ad rá időt a HA, hisz máris itt a VL, (Világ Liga.-szerk.) ahol ismét az országot képviselem (sajnos a sorsolás nem sok jót hozott-a világ TOP20 csapata közül kettőt is megkaptunk), a bajnokság új idénye is indul, ahol a bajnokhoz illően kell szerepelni. Szóval sokáig nem ülhetünk a lábunkat lógatva, mert akadnak még célok.: -)

HA: Az alapszakaszban a negyedik helyen végeztél, 15 pont lemaradással. Számítottál a végső győzelemre?

reppinho: Őszintén szólva,nem tartottam magunkat esélyesnek a rájátszásban. Nem csak a tetemes pontkülönbség, hanem a sikeres NK szereplés miatt sem.A kupa volt az elsődleges, épp ezért a rájátszás első körében a túlélésre játszottunk. Miután ez sikerült, jött daelaci és TopCat,két általam tisztelt menedzser, akik ellen egy meccset sem egyszerű behúzni...

Hogy mégis sikerült? Erre nehéz válaszolni, daelaci ellen az elmúlt időszakban nagyon sokat meccselünk, és mindig 50-50% az esély.TopCat pedig egy másik szint, 10-ből legalább 8-9 alkalommal simán elkapna, egyszerűen most ráakadtunk arra az egy-két meccsre. És persze kellett egy kis "random"is. Persze nem vagyunk szomorúak, hogy borítottuk a papírformát (ez jellemző ránk).

HA: Melyik kiírás volt nagyobb kihívás? 

reppinho: Egyik sem egyszerű, de azt hiszem egyértelműen a bajnokság. A kupában az idény második felét kell megnyomni és ott is "csak"heti egy meccsre kell összekapni a srácokat, egy bajnoki cím az más. Az elejétől kezdve koncentrálni, eldönteni,hogy a 30 meccsből melyikbe mennyi energiát fektetünk, hol tudunk picit spórolni, hogy tudjuk elosztani az erőt. A sorsolás is sokat jelent, ugyanis mi az alapszakaszt egy fiatal és egy menedzser nélküli csapat ellen fejeztük be, ami rengeteg energiát spórolt meg a PO-ra.

De a rájátszás mindig egy új történet. Alig három hét alatt 6 győzelmet összegyűjteni minőségi ellenfelek ellen, akik szintén bajnokok szeretnének lenni, nem egyszerű, hisz ott sem lehet minden mérkőzést teljes erőből játszani,mert gyorsan elfogy a csapat. Meg kell próbálni arra a 6-9 meccsre szétosztani az energiákat,úgy hogy a végére maradjon a legtöbb. Ezt pedig csak önerőből nem lehet, kell az a kis szerencse. Közhelyesen hangzik, de nekünk bejött.

HA: Múlt alkalommal azt mondtad, nem a legjobbakat, a legmegfelelőbbeket keresed! Igazoltad az állításod, ezek szerint tényleg nem minden az ÜI? 

reppinho: Idén nem az ügyesség döntött, persze ez nem azt jelenti, hogy minden szezonban a megfelelő a jobb fölé fog kerekedni.:-) Az is elképzelhető, hogy most jó darabig esélyünk nem lesz a bajnoki cím megszerzésére/mindent megteszünk, hogy ne így legyen/.

De örülök annak, hogy sikerült megmutatni, az általam elképzelt úton is el lehet jutni a csúcsra, ahogy abban is bízom,hogy ez nem egy egyszeri alkalom volt, mert ahogy már említettem, nem áll szándékunkban hátradőlni, most azt kell bizonyítanom a srácokkal, hogy ez az idény nem csak a véletlen műve volt. 

HA: A legújabb változás, ami a szélsőket érint, befolyásolni fog az edzéstervek beállításánál?

reppinho: Maradok az általam megkezdett úton,persze figyelemmel kísérem a többiek véleményét is,de ha csak nem okoz drasztikus változást a játék menetében,akkor egyenlőre nem kezdek atlétákat edzeni.

HA: Megüresedik az U20 kapitányi széke. Nem könnyű örökség, hiszen egy tökéletes szezon után újból az elitben van a csapat, Tamásnak köszönhetően. Érdekel a kihívás?

reppinho: Gyönyörű menet volt amit"Kexi"-vel futott a válogatott, ezúton is gratulálok neki és a csapatnak. Bár csak magánvélemény, de szerintem bevállalhatna még egy évet, ha már kiharcolta a feljutást.

Természetesen izgalmas feladat lenne bármely válogatott kerettel dolgozni, de jelen pillanatban akadnak alkalmasabb menedzserek erre a posztra, továbbá egyenlőre a klubfeladatokra szeretnék koncentrálni. De ami késik nem múlik.:-) 

Hajrá Baglyok!!!

HA: Köszönjük András hogy ismét a rendelkezésünkre álltál, és szurkolunk a minél jobb VL helyezésért!