Interjú az 57. idény bajnokával!

Kezdésnek csapjunk is a közepébe. Véget ért az 57. idény, legjobb alkalom hogy a bajnokkal készült interjúval vegye kezdetét a HockeyArena magyar blogja!

Daelaci, mint idei bajnok, először állhat idén a HA virtuális mikrofonja elé, és mondja el nekünk hogyan ért a csúcsra küzdelmes évek és óriási csaták után!

Lacival 27 bajnoki mérkőzést vívtunk meg, mint régi nagy ellenfelemet és játékos társamat köszöntelek, egyben gratulálok az 57. szezon bajnoki címének elnyeréséhez! Néhány szót mondj magadról bevezetőként kérlek!

daelaci: Kovács László a nevem, 37 éves vagyok, nőtlen, gyermekeim nincsenek. Számítógép monitorok és notebookok javításával foglalkozom.

Jelenleg nem játszom rendszeresen másik online játékkal.

H.A. :Hogyan találtál rá a 'Hockey Arena'-ra, mi fogott meg benne, hogy 9 éve töretlenül foglalkozol a csapatoddal?

daelaci: A régi kollégámnak van HA csapata, ő kezdte korábban és az ő mutatta nekem azt a játéklehetőséget. Szeretem a számokat és a statisztikákat és ez a játék tele van velük.

H.A.: Régi motorosnak számítasz közöttünk, de annyira nem, hogy az első ligába "születhettél" volna. A IV. ligából indulva többször is felküzdötted magad az I.ligába, majd a legutolsó fiatalítás után mint a rakéta száguldottál a csúcsra.

Mit csináltál másképp, mint a korábbi években?

daelaci: A HA kezdetekben szerintem mindenkinek nehezebb, de ha egyszer eljut valaki az első osztályba és esetleg úgy határoz, hogy mindent elkezd elölről akkor azért könnyebb a dolga, 

mert a játékosok eladásából szerzett bevételből olyan fiatal játékosokat vehet amilyenekre a játék kezdeti időszakában esélye sem lehet. Amikor elkezdtem a HA pályafutásomat,

 akkor biztos meg sem fordult a fejemben, hogy valaha is több mint 900 milliót fogok fizetni egy játékosért, de a legutóbbi fiatalítás után ez is megtörtént.

H.A.: Viszonylag fiatal a csapatod, ezek szerint még jó néhány szezont szeretnél a dobogón tölteni?

daelaci: Jelenleg valóban elég fiatalnak számít a csapatom az első osztályban, így még jó pár szezon be van tervezve az első osztályban, remélem további sikerekkel, 

bár a továbbiakban sem lesz ez könnyű feladat, mert nagyon kemény a konkurencia, sok a jó csapat.

H.A.: A 46. szezonban mindent vittél, a következő idényben hajszálra voltál hogy megvédd a címed. Mi a kulcsa annak hogy kétszer is a döntőig tudtál menetelni egymást követő szezonokban?

daelaci: A 46. és 47.szezonban nem hiszem, hogy lett volna bármi nagy titok abban amit csináltam. Jó volt a csapatom és még volt egy kis szerencsém is, 

ami azért a végén Chalezlopez csapata ellen elszállt.

H.A.: Laci, igazi úriembernek ismertünk meg. Chalezlopeznek azért küldtél egy levélbombát, vagy valami hasonló meglepetés csomagot, ugye? 

daelaci: Chalezlopeznek annak idején elég sok borsot törtem az orra alá, elég sokáig párhuzamosan haladtunk az első osztály felé és akkoriban a meccseinkből többnyire én jöttem ki győztesen. Igazából abban a 47. szezonos döntőben fordult meg a szerencsénk és azóta inkább ő szokott nyerni kettőnk párharcaiban. Éppen ezért kicsit örülök, hogy jelenleg nincs jelen az első osztályban, bár nagyon jó kis fiatal csapata van, így ez az időszak már nem fog sokáig tartani, de valószínűleg pont el fogjuk kerülni egymást.

H.A.: Ezek szerint nem kerülünk a bulvár rovatba!

 A tavalyi szezonban szintén kupadöntőt vívhattál, ami nem sikerült a terveid szerint. Az érzést ismerem én is, mit gondolsz arról a mérkőzésről, hibáztál valamiben esetleg, vagy pusztán a szerencse vette ki a kezedből a serleget?

daelaci: Az előző szezon kupadöntőjének úgy mentem neki, hogy nem tartottam a csapatomat esélyesnek. A Hóbaglyok az előző szezonban az összes találkozásunkkor nyertek, így nem volt nagy meglepetés, hogy a kupadöntőben sem történt ez másként. Nagyon jó csapat nem véletlenül keveredett ebben a szezonban a KGYK döntőjébe. 

Szerintem az idei szezon bajnoki rájátszásában is csak azért sikerült legyűrni őket, mert a KGYK-ra ment odaát a tartalékolás.

H.A.: Idén a kupaszereplést beáldoztad a bajnoki címért, vagy nem jött ki a lépés?

daelaci: Ebben a szezonban az volt a cél, hogy a kupában minél tovább kell jutni, a bajnokságban pedig az elődöntő. A kupamenetelést egy jóval gyengébb alacsonyabb osztályú csapat szakította meg, nem kis meglepetésemre. Néha van ilyen.

H.A.: Minden mérkőzésre külön külön felkészülsz?

daelaci: A mérkőzésekre nem szoktam különösebben készülni, általában a szezon elején be szoktam állítani mindent és csak akkor nyúlok bele a taktikába ha becsúszik egy viszonylag sikertelenebb időszak. Akkor kicsit kavarok a dolgokon hátha jobban fog működni a csapat.

H.A.: Remek eredményeid vannak, de a szerencse nem téged választott a legjobb barátjának. Kapitányként két ízben is a második hellyel kellett beérned Neked és így nekünk is. Mesélj a válogatott körül végzett munkád során szerzett élményeidről!

daelaci: A kapitányi feladat annak idején elég sok időt és forrást felemésztett, de nagyon megérte. Nyilván akkoriban nehezebb volt sikerként elkönyvelni az ezüst érmeket, mert senki nem szeret a siker küszöbén megbotlani, de így hosszabb idő távlatából már sokkal könnyebb és az eddigi HA tevékenységem legnagyobb sikereiként tekintek vissza a válogatottal töltött szezonokat, még ha a vége nem is volt túl fényes.

H.A.: Látom hogy rendelkezel támogató csomaggal. Volt mindig, vagy újabban szerezted be, és érzékeled e az előnyét valamilyen módon?

dealaci: Támogatói csomagom már nagyon régen van, minden évben meg szoktam venni, de az előnyeiről nem tudok ódákat zengeni, mert nem szoktam megvárni hogy lejárjon, így már arra sem emlékszem mi lenne ha nem lenne.

H.A.: Kétszeres magyar bajnok, háromszoros kupagyőztes, sikeres szövetségi kapitányként mit tanácsolsz azoknak, akik most kezdik a menedzseri tevékenységüket, illetve azoknak akik néhány kisebb kudarc után esetleg gondolkoznak a folytatáson?

daelaci: A kezdőknek csak azt tudom tanácsolni, hogy az elején csak a stadion fejlesztésével foglalkozzanak, az a legfontosabb. Mindig tűzzenek ki apró célokat és akkor soha nem lesz unalmas a játék.

H.A.: Laci, nagyon köszönöm ezt a beszélgetést, és az egész közösségünk nevében mondhatom, örülünk hogy kicsit jobban megismertünk Téged! Reméljük továbbra is erősíted a magyar HA társadalmat, sok sikert a hamarosan kezdődő 58. idényhez, és szerelj fel még néhány polcot a többi serlegnek amit a jövőben begyűjtesz!